Az élet számos területén találkozunk arcátlansággal és arctalansággal is, azonban a mai bejegyzés témája teljes mértékben elüt ettől, egy régi restanciámat igyekszem pótolni. A háttéremberek, a szürke eminenciások azok, akiknek az emberek nem sok jelentőséget tulajdonít az utca embere, ugyanakkor a szélesebb látókörű emberek tudják, hogy a háttérben munkálkodó "szorgos hangyák" végzik a munka dandárját szerepük megkerülhetetlen és nélkülük nem állna össze szerves egésszé a produktum. Ennyi általános közhely és felvezet és után jogosan kérdezhetnétek, hogy mi a fészkes fenéről hadoválok itt, pedig a válasz a kérdésben adva van. Ha nem is látunk valakit legjobb esetben a maradék érzékszerveinkre hagyatkozva (szűkítsük a kört a fülre) halljuk.
Belegondolt már valaki korábban, kik azok az ismerős ismeretlenek akiknek a hangját számos filmben, rádiós műsorban és a tv-ben hallhatjuk? Ki az az ember, aki kb. minden szinkronizált magyar filmben a stáblistát felolvassa? Kíváncsiságom nem hagyott nyugodni és rövid kutakodás után ráakadtam pár ismerős "arcra". A bemondók közül az általam leggyakrabban hallani vélt két személy Korbuly Péter (Link) és Bozai József (Link). Számos hang tette ellenállhatatlanná és karakteressé egy-egy külföldi színész alakítását gondolok itt például a sajnálatos módon elhunyt Végvári Tamásra, aki Al Pacino-nak kölcsönözte hangját (Link), vagy Selmeczi Rolandra aki szintén nincs már közöttünk aki Brad Pitt magyar hangja volt hosszú éveken át. Színészlegendák pedig esetében pedig igen gyakori volt, hogy a 60-as 70-es években illetve később készült rajzfilmek karaktereinek kölcsönzik hangjukat, gondolok itt elsősorban Sinkovics Imrére, Tolnay Klárira vagy akár Grúber Hugóra, akik Jászai- és Kossuth-díjas művészek voltak. Ma már se idő, se energia nincs arra, hogy igényes szinkronok készüljenek, félelmetes, hogy egy-egy alkalommal milyen félrefordításokba botlik az ember. A fiatalabb generációk körében egyre kisebb igény mutatkozik a magyar nyelvre leszinkronizált külföldi sorozatok iránt aki teheti, úgysem várja meg a magyar premiert. Érdeklődve várom, hogy mikor jutunk el oda Magyarországon, hogy ahogy több országban (pl.: Portugália, Hollandia stb.) váltogathat az ember az nyelv illetve a feliratok között. Mindezen negatív kritika ellenére azért elismerem - még ha nem is olyan színvonalú a magyar szinkron mint valaha - szíven üt ha nem az ismerős hang csendül fel egy-egy jelenetben...
Utolsó kommentek